Id. Szabó István 1903-ban született Cereden. Urasági kerékgyártó fiaként gyermekfejjel ismerte meg a nehéz fizikai munkát. Bóna Kovács Károlynál tanulta a fafaragást. 1934 óta kiállító művész. 1939-ben szerepelt faszobrokkal a New York-i világkiállításon. önálló kiállítása volt a Műcsarnokban 1963-ban és 1973-ban. A Magvető kiadónál jelent meg 1969-ben a “Fába faragott esztendők”című önéletrajzi írása. életműve roppant mértékű. E hatalmas gazdagságból kiemelkedik ”A magyar bányászat 200 éves története” című sorozata, és ugyancsak jelentősek azok a művei, amelyek a nógrádi falvak szokásait örökítik meg.
Farkas Lajosné
“1957. március 8-án Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdon, otthon születtem. Házunk a tó és az erdő ölelésében állt, s én tíz évig élhettem a természet közvetlen közelében. Akkoriban édesapámmal barangoltunk a tölgyesben, az unokabátyámmal pedig horgásztunk a tóparton. Ez a két kedvenc időtöltésem máig megmaradt, csak a társaim változtak. A második tíz évemet városlakóként éltem Nyíregyházán, s erre az időszakra esett tanulmányaim megalapozása. újabb változást a házasságkötés, a családalapítás és a férjemmel közös munka- és lakóhely választás okozott. Jelenleg a Mátra és a Bükk lábainál Medvesalján, a Tarna-patak forrásvidéke mentén nyújtózó csendes kis faluban, Cereden élünk két gyermekünkkel. A helyi körzeti általános iskolában tanítunk, mert Széchenyi szavaival:“Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőért élünk, a szépért, s jóért, amit tehetünk.” Festeni Lóránt János irányításával kezdtem az egri Tanárképző Főiskola rajz szakán, de igazi önmagamat Földi Péter szakkörében találtam meg. Képeim témája főleg a természet. Sosem volt szükségem képzelgésekre, mert egyik kedvenc írómat, Fekete Istvánt idézve én is vallom:“...a valóság is olyan szép. Csak közel kell hajolni hozzá, szétbontani és megnézni...“. Szerencsém van, mert azt tehetem, amit igazán szeretek. Alkotok és a tanítványaimnak is lehetőséget teremtek az alkotásra. Nagyon sok időt töltök a természetben, főleg a vízparton. Ezért talán nem meglepő, hogy festményeim jelentős részén tavak, folyók, holtágak, patakok vagy csatornák láthatók. Még sincs két egyforma képem, hisz nemcsak a természet változik, hanem vele együtt én is. Ez a téma számomra kimeríthetetlen és mindent ki tudok fejezni általa. Ha műveim hozzájárulnak ahhoz, hogy önök, akik megnézik, vagy otthonukba is magukkal viszik a festményeimet derűsebben, boldogabban élik mindennapjaikat, elértem amit akartam.”
Cene gál István 1969-ben Salgótarjánban született. Festőművész. Rajzi tanulmányokat Iványi Ödön majd Földi Péter irányítása alatt folytatott. Művészettörténetet hallgatott a Miskolci Bölcsész Egyesületben. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. Többek között Planpraktjk Den-Haag, Hollandia, Provincia Galéria Szentendre, Kortárs Galéria Debrecen és folytathatnánk. Tagja a Texasi Brownflower Creative Group-nak és a londoni székhelyű The Human Club-nak. Több éve sikeres festőtábort szervez kezdő és haladó művészeknek.
